Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke, egy hete bejelentette, hogy valószínűleg közvélemény-kutatás alapján állítanak Marosvásárhelyen polgármester-jelöltet. Ezzel szemben az RMDSZ szabályzata szerint a jelöltet a városi szervezetnek kell megneveznie. Előzőleg választmányi ülés titkos szavazásán Csegzi Sándor alpolgármester 23-20-as arányban nyert Borbély László fejlesztési miniszter ellen. Csegzi Sándor kijelentette: számított támadásokra, de különösebben nem zavarja a megyei szervezet által kitalált újabb „vizsgatétel”. „Az RMDSZ-nek tisztán ki kellene mondania: nem ezt vártuk a voksolástól!” – jelentette ki Andrássy Árpád, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jegyzője. Izsák Balázs, a szervezet alelnöke leszögezte, az SZNT nem kíván beleszólni az RMDSZ jelöltállítási módszerébe. Magánemberként viszont Izsák hangsúlyozta, hogy Borbély László jobban tenné, ha visszavonulna a társadalmi és politikai életből. Ezt Borbély népszerűtlenségével és sorozatos kudarcaival indokolta. A város egykori polgármestere, Fodor Imre, az SZNT országos elnöke szerint az lenne a tisztességes, ha az RMDSZ vezetősége tiszteletben tartaná a választmány szabályszerű döntését. Fodor ugyanakkor cáfolta a Népújság által neki tulajdonított kijelentést, miszerint „amennyiben valóban azt akarjuk, hogy Marosvásárhelynek magyar polgármestere legyen, s valóban le akarjuk győzni Dorin Floreát, akkor Borbély Lászlóra van szükség”. /Szucher Ervin: Játék közben módosítana szabályt az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./
2007. október 24.
Tíz évvel ezelőtt történt a Horn Gyula vezette magyar kormányküldöttség bukaresti látogatása. Ennek egyik részéről beszámolt akkor a Népújság: „a kedd reggeli megbeszéléseken a két miniszterelnök egyetértett abban, hogy új, önálló magyar egyetemet kell létesíteni Romániában, tudomásul véve a Babes–Bolyai Egyetem multikulturális jellegét, ez az egyetem egy másik városban létesülne. (Népújság, 1997. október 22.) A közvéleményt meglepte a hír, ugyanis Victor Ciorbea akkori kormányfő Budapesten kijelentette, a tanügyi törvény módosításával lehetővé válik az önálló magyar felsőoktatási intézmények létrehozása. Ennek első lépéseként a Babes–Bolyai Egyetemen létrehozzák ősztől, az önálló magyar tagozatot. Ciorbea utólag meghátrált, mégis lehetett bízni abban, hogy Horn kormányfő márciusi ígéretére emlékezteti, támogatva az RMDSZ-nek azt a kormányzati prioritásként megfogalmazott szándékát, hogy a kolozsvári székhelyű, állami magyar egyetemet vissza kell állítani. Nem így történt. A két miniszterelnök megállapodásától az RMDSZ október 23-án kiadott közleményével – „félreértésre” és „értelmezési különbségre” hivatkozva – lényegében elhatárolódott. Szalagcím a Népszabadság 1997. október 30-i számában: Horn az RMDSZ-t képviselte Ciorbeánál: „a magyar miniszterelnök elmondta: az RMDSZ vezetői lehetetlennek tartják a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szétválasztását, illetve az azon belüli magyar tagozat, vagy kar létrehozását az adott helyzetben. Ezért kellene egy új egyetemet létrehozni egy másik városban. Ez az RMDSZ-nek, az ügy illetékesének a konkrét igénye. ” Horn Gyula 1999-ben jelentette meg Azok a kilencvenes évek /Kossuth Könyvkiadó/ című könyvét. Ebben Horn a 464. oldalon így emlékezett: „A zárónapon kérésére együtt reggeliztem Markó Bélával. A legfontosabb, amit az RMDSZ elnöke közölt: már nem ragaszkodnak ahhoz, hogy önálló magyar fakultást hozzanak létre a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemen. Az egykori magyar egyetemet annak idején erőszakkal szüntették meg, s hosszú évek alatt sem sikerült visszaállítani. Ezért Markó szerint inkább egy magyar egyetemet kellene létrehozni valamelyik erdélyi városban. Ez jó elképzelésnek tűnt a Babes–Bolyai »visszamagyarítása« helyett, a meddő viták és ellenségeskedések után s az álláspontok megmerevedése miatt. Megígértem, hogy álláspontját ismertetem a záró tárgyaláson. Ciorbea örömmel fogadta a felvetést, amelyet a sajtótájékoztatón is ismertettünk. Legnagyobb megdöbbenésemre azonban az RMDSZ vezetése nyilvánosan tiltakozott az elgondolás ellen. Markó pedig hallgatott. Szentül megfogadtam, hogy az ügyből levonom a magam számára a tanulságot: Csak írásos, aláírt, lepecsételt, ellenjegyzett dokumentumban foglalt szöveget, tájékoztatást, javaslatot, igazolást tekintek hitelesnek, csak olyanra hivatkozom a jövőben. ” A kérdésben érintett Markó Béla, Horn Gyula könyvének megjelenése után továbbra is hallgat. Annak ellenére, hogy a visszaemlékezés felveti: 1. Személyes felelősség terheli, a „félreértések, értelmezési különbségek” komédiájáért, amelynek szerepe volt a kolozsvári állami magyar egyetem létrehozásának meghiúsulásában. 2. Az október 23-i közleménnyel megtévesztette a közvéleményt. 3. Az idézet utolsó mondata megkérdőjelezi politikusi szavahihetőségét. Azóta eltelt tíz év. Markó Béla továbbra is hallgat. /Izsák Balázs: Mentesít, mentesíthet-e a hallgatás a felelősség alól? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 24./
2008. február 25.
Az autonómia támogatását kérték az Európai Parlament (EP) magyar képviselőihez, a romániai politikai elithez és a magyarországi vezetőkhöz intézett üzenetükben február 23-án Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tisztújító küldöttgyűlésének résztvevői, akik Izsák Balázs személyében új elnököt választottakA történelmi hagyományú székelyföldi közigazgatási egységek, a székek képviseletében jelenlévő 175 küldött közleményében arra hívta fel az EP magyar képviselőit, hogy a leghatározottabban képviseljék az autonómia különböző formáinak ügyét. A romániai politikai elitet és a romániai közvéleményt felszólítják, hogy vegyék figyelembe a székelység, az erdélyi magyarság akaratát. Az anyaország vezetőinek szóló üzenet lényege pedig az, hogy az autonómiatörekvések felvállalása immár nem pártpolitikai mérlegelés kérdése, hanem „az erdélyi magyarság jövőjének kategorikus imperatívusza”. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését arra kérik az SZNT küldöttei, hogy nevezzen ki jelentéstevőt a székelyföldi őshonos, egy tömbben élő, magyar önazonosságú székely nemzeti közösség általános helyzetének felmérésére, az autonómiaigény megvizsgálására. Fodor Imre, a leköszönő elnök felidézte: a 2006 decemberétől 2008 februárjáig tartott „népszavazás” során (nem hivatalos népszavazásról, inkább sajátos közvélemény-kutatásról volt szó) a csaknem 210 ezer megkérdezett székelyföldi legnagyobb része megerősítette, hogy élni akar az önrendelkezés jogával. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európai parlamenti képviselő kifejtette: Székelyföldnek nem szabad magába zárkóznia, nem szabad hagyni, hogy Románia „gyomrában” megemésszék. Bírálta Románia „homogenizáló és asszimiláló” politikáját, akárcsak az RMDSZ-t, amely szerinte olykor segédkezet nyújt ebben. A Magyar Polgári Párt (MPP) „paradigmaváltásra” készül a romániai magyar közéletben, Székelyföldre kívánja helyezni a hangsúlyt, a tavaszi helyhatósági választásokra megújult programmal kíván előállni – mondta február 23-án Sepsiszentgyörgyön Szász Jenő, a párt elnöke. Szász Jenő szerint meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy létrejöjjön egy találkozó Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Gernyeszegen közösen leplezhetnék le Bethlen István volt miniszterelnök nemrég ellopott, de újraöntött és a helyére visszaállított szobrát. Gémesi Ferenc, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára is felszólalt. Kifejtette, a magyar kormány számára soha nem volt pártpolitikai mérlegelés tárgya az autonómia ügye, hiszen programjában rögzítetten támogatja az európai elvekre alapozó autonómiatörekvéseket. Gémesi Ferenc az MTI-nek hangsúlyozta: nem elegendő kinyilvánítani az autonómiát, annak megvalósításáért az érintetteknek nagyon sokat kell tenniük, megértetve törekvéseiket a többséggel, megszerezve az ő támogatásukat is. Antal Árpád RMDSZ-es képviselő kijelentette: Székelyföld 1989 után gazdasági embargónak volt kitéve. Hozzátette: Hargita és Kovászna megyét militarizálták. Szerinte nem természetes, hogy a közel hetvenezres lakosú Sepsiszentgyörgyön a csendőrségnek több ezer alkalmazottja legyen, akiknek még 5 százaléka sem magyar. /Az autonómia ügyéért száll síkra az SZNT. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2008. február 25.
Kovászna megyében a Székely Nemzeti Tanács tisztújító közgyűlése egybeesett Traian Basescu elnök előre be nem jelentett látogatásával. Basescu államfő azt üzente az immár Izsák Balázs által vezetett testületnek: a román alkotmány kereteit „feszegetik” a területi autonómia követelésével, ő ugyanis kizárólag a decentralizációt tartja megvalósíthatónak. /Székelyföldi nagyüzem. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2008. február 25.
A marosvásárhelyi Izsák Balázst választotta elnökéül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tisztújító közgyűlése, amely Sepsiszentgyörgyön ült össze. A rendezvényen Tőkés László püspök, EP-képviselő bejelentette: megrendezni készülnek a Kárpát-medence magyar szervezeteinek autonómiatanácskozását. Fodor Imre beszámolójával kezdődött az ülés. „Sok vitával, de különösebb hiba nélkül dolgoztuk végig az elmúlt másfél esztendőt – fogalmazott a Csapó József elnök távozása óta az elnöki tisztséget ideiglenesen ellátó Fodor. Tőkés László kijelentette, igyekezett eleget tenni a szervezők meghívásának, annál is inkább, mivel 2003 óta ez az első küldöttgyűlés, amelyen részt vehet. „Az erdélyi magyarság összefogásának, egységének állandó tudatosítása mindennél fontosabb – fogalmazott Tőkés. – Autonómiatörekvéseinkben a mozdonyszerepet pedig változatlanul a Székelyföldnek kell betöltenie. ” /Csinta Samu: Izsák Balázs az SZNT élén. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2008. február 26.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke kijelentette, szívesen vállalta a kihívást. Arra a kérdésre, hogy milyen módon kívánják számon kérni a választásokon induló jelöltektől, hogy az SZNT elvárásainak megfelelően tartják-e magukat az autonómiatörekvésekhez, Izsák Balázs elmondta, az SZNT-nek nincs eszköze ilyen ellenőrzésre. /Csinta Samu: Székely műhelyek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2008. február 26.
A Székely Nemzeti Tanács autonómia-referendumából származó, többtucatnyi elégetett szavazócédulára bukkantak Marosvásárhely határában. Valamennyi cédula megrongált állapotban került elő, mindenik közepén jól látható volt a bejelölt „nem” válasz. Izsák Balázsnak, az SZNT újonnan megválasztott elnöke diverzióra gyanakszik. Elmondta, a marosszéki névjegyzéki lista tartalma és a leadott szavazatok száma egyezik. /Szucher Ervin: Elégetett szavazólap? = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2008. március 17.
Este több százan, javarészt fiatalok gyülekeztek Marosvásárhelyen a Petőfi-szobornál az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett ünnepségen. Jelentős csendőri és rendőri felügyelet mellett az ünneplők a magyar nemzeti lobogót, a székelyföldi és az Árpád-sávos zászlót hordozva a Székely Vértanúk emlékoszlopához vonultak. A család, az összetartozás jelentőségére, a globalizáció kisebbséget érintő veszélyeire hívta fel a figyelmet az EMI nevében felszólaló fiatal, majd Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke kifejtette, hisz a csendes forradalomban, amely az erőszakmentes változásokhoz vezet. / -vagy-: A csendes forradalom példázata. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./
2008. március 21.
Precedenst jelenthet a koszovói szerbeknek nyújtott esetleges autonómia a határon túli magyaroknak – mondta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Budapesten. A nemzetközi közösség részvétele a koszovói autonómia megteremtésében olyan precedenst teremthet, amely összhangban van azzal, hogy a kisebbségi jogok az emberi jogok részét, egyben a nemzetközi együttműködés tárgyát képezik – jelentette ki Izsák Balázs, miután Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnökével tárgyalt. „Nem a független Koszovó ügye, hanem a mitrovicai és a többi szerb közösségnek biztosítandó autonómia lehet precedensértékű. A nemzetközi közösség széles körű autonómiát kényszerít ki a Balkánon, és ez a székelyek számára, a többi határon túli magyar számára nagyon jó hír” – fogalmazott Németh Zsolt. A kisebbségi jogok védelmének rendszere ráépülhet a lisszaboni szerződésben foglaltakra. Valami mozog az Európai Unióban, de tagadhatatlan, hogy jelenleg a tagállamok rendelkeznek az autonómiákról – tette hozzá Németh Zsolt. /Az SZNT elnöke szerint. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./
2008. március 27.
Precedenst teremthet a szerbek koszovói autonómiája a határon túli magyarok szempontjából – jelentette ki Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Budapesten, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács ülése után. Az ülésnek két témája volt, tájékoztatott Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke: Koszovó függetlensége a vajdasági magyarok biztonsága szempontjából, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kulturális autonómiatervezete. Az MKP nem tagja a tanácsnak, Duray csak megfigyelőként vett részt rajta. „Az ülésre Csáky Pál kapott meghívót, de megegyeztünk, hogy én veszek rajta részt” – mondta Duray Miklós a pozsonyi Új Szónak. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács a közelgő bukaresti NATO-csúcs alkalmából a tagországokhoz fordul, kérve, tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus autonómiatörekvések támogatását, összhangban a koszovói helyzet rendezésének alapjául szolgáló Ahtisaari-tervvel – közölte Tőkés László, a határon túli magyar szervezeteket tömörítő tanács elnöke. /Székelyföld–Koszovó párhuzam. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./
2008. március 27.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs Marosvásárhelyen kijelentette, azt szeretnék, ha az Európa Tanács (ET) „foglalkozna a Székelyföld helyzetével”, és ilyen vonatkozásban határozatot fogadna el. A romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban elmondta: az SZNT nem politizál, az SZNT „értékeket, elveket” fogalmaz meg, és azokat a jelölteket támogatja, akik vállalják az autonómia-törekvéseket. Izsák Balázs a múlt héten Markus Meckellel, a Bundestag külügyi bizottságának tagjával és Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével folytatott megbeszélést, illetve Budapesten részt vett a Kárpát-medencei Autonómia Tanács /KMAT/ ülésén. Az elnök a legfontosabbnak a KMAT azon határozatát nevezte, amellyel a Székely Nemzeti Tanács törekvéseit egyhangúlag támogatják a határon túli magyar szervezetek. Az SZNT az Európa Tanácsban is szeretné elérni, hogy egy Székelyföldre vonatkozó határozat szülessen, ehhez egy kisebbségi biztos kinevezését kezdeményezte, akinek jelentését az ET napirendre tűzné. A Népújság kérdésére, hogy kit támogatnak a polgármesteri tisztségre Marosvásárhelyen a júniusi helyhatósági választásokon, Izsák Balázs kijelentette: „Nem veszünk részt a politikában. A helyhatósági választásokra is csak olyan mértékben készülünk, hogy bizonyos elveket megfogalmaztunk. A jelölteknek vállalniuk kell az autonómia- törekvéseket, reméljük, ha polgármesterek lesznek, kiírják majd az autonómia-referendumokat, fölvállalják a székely jelképek használatát”. /Antalfi Imola: Az Európa Tanács támogatására számít az SZNT. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./
2008. május 3.
Május 2-án Székelyudvarhelyen tartotta országos kampányindító rendezvényét a Magyar Polgári Párt (MPP). – Erdélyben megérett az idő a változásra, akárcsak Magyarországon – jelentette ki Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke, aki részt vett a rendezvényen. A kampány-nyitón jelen volt még Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke, valamint Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. Tőkés László európai parlamenti képviselő levélben üdvözölte a résztvevőket. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke Aradon a szövetség helyi kampány-nyitó rendezvényén kijelentette, hogy az MPP részvétele a helyhatósági választásokon nem érinti jelentősen az RMDSZ-t, hiszen az MPP-re „a magyar választók legfeljebb 11–12 százaléka” fog csak szavazni. Hozzátette, azokon a településeken, ahol az MPP-nek jobb, vagy az RMDSZ-ével szinte megegyező esélyei vannak, „minden egyes szavazatért megdolgoznak” annak érdekében, hogy a mérleg nyelve az RMDSZ javára mozduljon el. /Elkezdődött a választási kampány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ Székelyudvarhelyen tartott nagygyűlést a Magyar Polgári Párt. Győzni fogunk – jelentette ki Szász Jenő MPP-elnök, mert szerinte mindenki megértette, elérkezett az idő az RMDSZ-politika és -elit leváltására. A rendezvényen szót kapott minden fontosabb erdélyi magyar város polgármesterjelöltje, illetve az MPP megyeitanácselnök-jelöltjei. Kovács István Kovászna megyei tanácselnökjelölt az erkölcsi megújulás fontosságát hangsúlyozta, míg Csinta Samu, Sepsiszentgyörgy polgármesterjelöltje szerint vissza kell hozni az önkormányzatok emberi értékeken alapuló hitelét. Csinta jelezte, első dolga lesz helyi népszavazás kiírása az autonómia érdekében. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a kampányt, majd az önkormányzati munkát az autonómia iránti elkötelezettségnek kell jellemeznie. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke kijelentette, az MPP az első párt, amely szövetséget kötött a gazdákkal. /Nagyszabású rendezvénnyel indított az MPP. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./ Az MPP országos kampányindító rendezvényére várták Tőkés László EP-képviselőt, de a püspök nem vett részt a kampányindítón, ő ugyanis erre a napra már korábban lelkészértekezletet hívott össze Nagyváradra. /Bágyi Bencze Jakab: Tőkés László nélkül indított az MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
2008. május 5.
A Székely Nemzeti Tanács nem pártokat, személyeket, hanem elveket, értékeket, célokat támogat a júniusi önkormányzati választásokon – jelentette ki az SZNT Állandó Bizottságának május 3-i ülése után Izsák Balázs elnök. Tisztázni kívánják, hogy a székelyföldi autonómiatörekvések illeszkednek az ET ajánlásaihoz, és szeretnék, ha az ET újabb dokumentumot fogadna el, amelyben egyértelművé teszi ezt a kérdést. /Farkas Réka: Autonómiának elkötelezett önkormányzatokat (Ülésezett az SZNT Állandó Bizottsága). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./
2008. május 6.
A Székely Nemzeti Tanács a júniusi ülésszakig memorandumot küld az Európa Tanács parlamenti gyűlésének, amelyben kéri egy raportőr kinevezését Székelyföld számára. A raportőr feladata lenne, hogy felmérje a székelyföldi magyar közösség körében az autonómia iránti igényt. Izsák Balázs SZNT-elnök sajtótájékoztatón kijelentette, a tanács lobbizni fog annak érdekében, hogy a memorandumot az ET parlamenti gyűlésének minden egyes tagja megkapja. A memorandum többek között tartalmazza a Székelyföld autonómiájáért kiírt belső népszavazások eredményeit is. /Az SZNT székelyföldi raportőrt kér az Európa Tanácstól. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./
2008. május 26.
Május 25-én Székelyudvarhelyen több mint ötezer ember, árpádsávos zászlók és „orbánok” (Orbán Árpád polgármesterjelölt és Orbán Balázs ügyvezető elnök) fogadták Orbán Viktort a Magyar Polgári Párt (MPP) kampányrendezvényén, miután a Fidesz elnöke Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is kampányolt az MPP székelyföldi jelöltjei mellett. Orbán Viktor Szász Jenővel, az MPP elnökével millenniumi emlékművet avatott fel a város főterén. Értesülések szerint Orbán Viktor csak hosszas unszolásra tett eleget Szász Jenő meghívásának. „Nem örülünk, hogy Orbán Viktor kampány idején fejti ki álláspontját. Ám bármikor szívesen látjuk Székelyföldön, mert tudjuk, hogy értünk dobog szíve” – fogalmazott Bunta Levente, az RMDSZ polgármesterjelöltje Orbán Viktor székelyudvarhelyi látogatása kapcsán. Bunta furcsállotta azokat a kijelentéseket, miszerint az MPP a Fidesszel és Orbán Viktorral, az RMDSZ pedig az MSZP-vel és Gyurcsány Ferenccel egyenlő. „A szövetség az egész erdélyi magyarság ernyőszervezeteként alakult a baltól a jobbig és vissza, mindenkinek helye van benne” – mondta Bunta. Orbán Viktornak kellett emlékeztetnie Ráduly Róbert csíkszeredai polgármestert, az RMDSZ polgármesterjelöltjét arra, hogy az éppen dúló választási kampány „levon a díjátadások értékéből”. Ráduly Pro Urbe-díjat ajánlott fel az RMDSZ ellenében a Magyar Polgári Párt székelyföldi jelöltjeinek kampányoló Orbánnak, az indoklás szerint „a határon túli magyarság jövőjét hosszú távon meghatározó intézkedéseiért, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásával szerzett elévülhetetlen érdemeiért”. Orbán Viktor jelezte, a most visszautasított díjat szívesen átveszi egy későbbi időpontban, például a tusványosi nyári szabadegyetemen. Orbán Csíkszeredában részt vett az Egyház, közösségépítés, autonómia című konferencián, Szász Jenő, Papp Előd MPP-s polgármesterjelölt és Izsák Balázs SZNT-elnök oldalán. Orbán kifejtette, az RMDSZ mint ernyőszervezet jó elképzelésnek indult, azonban „ennek a fajta régi egységnek a korszaka lejárt, kimerültek a tartalékai, és az egység felbomlott. Onnan lehet ezt tudni, hogy nem volt képes integrálni olyan személyiségeket, mint Tőkés László, nem tudott befogadni olyan gondolatokat, mint autonómia, nem tudott kellő barátsággal viszonyulni az újonnan megalakult MPP-hez”. „Csak egy erős, sikeres és gazdag anyaország biztosíthatja, hogy a Kárpát-medencei magyarság egésze is sikeres legyen” – fejtette ki a magyarországi politikus Sepsiszentgyörgyön. „Nem értem, hogy egy ilyen tehetséges költőnek, mint Markó Béla RMDSZ-elnök, hogyan lehet ekkora demokráciaiszonya” – jegyezte meg Tőkés László a május 23-án Nagyváradon tartott polgári fórumon, amelyen a résztvevők a romániai magyar többpártrendszer hatásait elemezték. Tőkés szerint az RMDSZ élvezi a Gyurcsány-kormány támogatását, „álságos módon elítéli” Orbán Viktor részvételét az MPP rendezvényein. A találkozón jelen lévő Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kijelentette, hogy a Fideszt a magyar–magyar kapcsolatok alakításában soha sem pártpolitika, hanem a nemzetstratégiában való gondolkodás vezérelte. /(D. Mészáros Elek): Kis Orbánok közt Viktor. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
2008. július 7.
A Székely Nemzeti Tanács vezetősége, az Állandó Bizottság július 5-én tartotta ülését Sepsiszentgyörgyön. A következő hetekben igyekeznek felvenni a kapcsolatot a megyei és helyi önkormányzatokkal, a felelős önkormányzati tisztségviselőkkel, megbeszélni az együttműködés módját az SZNT által elsődleges fontosságúként kezelt kérdésekben. Izsák Balázs elnök elmondta, elsősorban a hivatalos autonómia-népszavazás kiírásáról, a székely jelképek használatáról, a székelyföldi autonómia-statútum támogatásáról kívánnak egyeztetni. Izsák Balázs beszámolt strasbourgi útjukról, ahol az ET parlamenti közgyűlésének legbefolyásosabb vezetőivel találkoztak. Tárgyaltak Lluís Maria de Puig elnökkel, az ET főtitkárával, illetve a Néppárti frakció elnökével, Luc Van den Brandéval, aki a Régiók Bizottságának elnöki teendőit is ellátja. Kiderült, napirenden van az EU-ban is a régiók átszervezésének kérdése. Izsák hangsúlyozta: szándékuk jól együttműködni az ET-vel, jól megjeleníteni Székelyföld érdekeit. Az SZNT Állandó Bizottsága javasolja a döntéshozóknak, hogy az őszi parlamenti választások körzeteinek kialakításánál vegyék figyelembe a hagyományos széki berendezkedést. Elkészítenek erről egy anyagot, melyet eljuttatnak elsősorban az RMDSZ-nek, jelentette be Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke. Folyamatban van a szakbizottságok kialakítása is. /Farkas Réka: Munkás időszak következik (Ülésezett az SZNT állandó bizottsága). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./
2008. július 18.
Tusványoson a fősátor reggeli előadása az RMDSZ színeiben meghívottak távolmaradása miatt jelentősen átalakult a tervezetthez képest. A Színpadon az új nemzedék. Megjelenés a hazai politikában. Mi lesz/lehetne másképp? című előadás meghívottai, Nagy Pál, Jakab Attila és Sándor Krisztina valamilyen szinten mindannyian a Magyar Ifjúsági Tanács és az általa tömörített szervezetekhez köthetőek. Nagy Pál, az RMDSZ belső majd külső ellenzékének egyik vezetője jelenleg csak érintőlegesen foglalkozik a politikával, hiszen Tőkés László székelyudvarhelyi EP-irodájának vezetője. Az Udvarhelyi Színház igazgatójaként szükségesnek érezte a távolságtartást a helyi politikai csoportosulásoktól. Sándor Krisztina mind a MIT-ben, mind az MPP-ben elnöki szerepet kapott. Jakab Attila, a Zöld Párt udvarhelyi tanácsos-jelöltje elmondta, csapata rendelkezett egy projekttel, amihez kénytelenek voltak megtalálni a legsemlegesebb teljesítési eszközt. Ez pedig a Zöld Pártban való indulás volt. Bakk Miklós politológus moderálásával ültek asztalhoz magyar és román értelmiségiek, hogy megvitassák az erdélyi magyarság önrendelkezésének perspektíváit. Smaranda Enache megállapította, az erdélyi magyarság autonómiatörekvése békés úton zajlik és nem jelent biztonságpolitikai kockázatot. Sőt, az európai politikai trendek bizonyos értelemben legitimálják is. Izsák Balázs SZNT-elnök elmondta, szervezete az európai regionalizációs folyamatához kapcsolná a székelyföldi autonómia ügyét. Kolumbán Gábor összekapcsolta a környezet- és tájvédelmi politikát a kisebbségvédelem és az önrendelkezés kérdésével. (Tusványos Press) /Pártfegyelmi kötelék nélkül a pártok hibáiról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./
2008. július 25.
Az autonómia ügyének rendelné alá az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Az Izsák Balázs elnök által aláírt közlemény szerint az RMDSZ–MPP közötti tárgyalások kapcsán nem esik szó a lényegről, az önrendelkezésről. A szervezet szerint a cél nem a parlamenti képviselet, hanem a romániai magyarság önrendelkezése. Az SZNT szerint Székelyföldről „maguknak a székelyeknek kell dönteni”, ezért felkéri az RMDSZ-t és az MPP-t, hozzák létre székelyföldi regionális tanácsaikat, amelyek a Székelyföldet érintő kérdésekben, illetve az erre a térségre vonatkozó választási stratégiáról hivatottak dönteni. Pap Melinda: Székelyföldi tanácsokat akar az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./
2008. augusztus 6.
A Székely Nemzeti Tanács kitart azon álláspontja mellett, hogy a választások fontosak a romániai magyarság számára – mondta Izsák Balázs SZNT-elnök. Hozzáfűzte: azt szeretnék, ha a választások és a kampány is a székelyföldi autonómiáról szólna. Éppen ezért az SZNT óhaja, hogy olyan parlamenti képviselői legyenek a magyarságnak, akik szívügyüknek tekintik a területi önrendelkezést. Felmerült például Becsek-Garda Dezső és Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő neve. Mint ismeretes, 2005-ben Becsek-Garda Dezső Sógor Csabával közösen nyújtotta be a parlamenthez az SZNT által kidolgozott autonómia-törvénytervezetet. Garda Dezső (a frakcióvezető után) 115 hozzászólással a szövetség legaktívabb képviselői közé tartozik, Toró T. Tibor pedig huszonegy indítványt kezdeményezett.,,Nagyra becsülöm kettejük munkáját, számunkra nagyon fontos, hogy kiálltak az autonómia ügye mellett, de az RMDSZ belső ügye, hogy milyen jelölteket indít" – fogalmazott Izsák Balázs. /Farcádi Botond: Az autonómiáról szóljanak a választások. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./
2008. augusztus 11.
A negyedik EMI-táborban tartott előadásában Eva Maria Barki nemzetközi jogász csalódásnak nevezte azt, hogy a Fidesz megszavazta Románia feltétel nélküli EU-csatlakozását – ezzel szerinte az autonómia ügye meghalt, az EU soha nem fog segíteni a közösségi jogok kivívásában. Szerinte a Székely Nemzeti Tanács belső önrendelkezésről szervezett népszavazása nem elégséges, hiszen a román hatalom nem fog autonómiatörvényt megszavazni, csak a nemzetközi fórumok segíthetnek a szabadság kivívásában, az autonómia ügye pedig csak belügy. A táborban EP-képviselet: eredmények és lehetőségek címmel tartott beszélgetésre hivatalos volt Tőkés László püspök is, de a képviselő röviddel az előadás előtt egészségügyi okokra hivatkozva visszamondta részvételét. Jelen volt viszont Izsák Balázs SZNT-elnök, Toró T. Tibor képviselő és Szilágyi Zsolt, Tőkés irodavezetője. Az erdélyi magyar aktuálpolitikai helyzet vitájában Bagoly Zsolt alelnök megkérdőjelezte azt a markói alaptételt, mely szerint katasztrófát jelent, ha nincs magyar parlamenti képviselet Bukarestben. Szilágyi Zsolt rámutatott, hogy a délszláv válság minden rendezési terve az autonómiára alapult, mely a térség stabilitását volt hivatott biztosítani.,,Ha akarjuk, hogy az MPP, »édesgyermekünk« a parlamentbe kerüljön, akkor a többség támogatásának örvendő RMDSZ által felállított keretekben kell gondolkodnunk" – vélekedett Toró Tibor RMDSZ-es képviselő. Szilágyi cáfolta azt a sajtóban is megjelent híresztelést, mely szerint ő és Toró ajánlatot kaptak volna az RMDSZ-től, hogy EMNT-sekként induljanak a tulipán színeiben, így próbálva kihúzni az MPP méregfogát. /Váry O. Péter: Barki szerint az autonómia ügye meghalt (EMI-tábor). = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./
2008. augusztus 12.
„Ismételten bebizonyosodott, hogy a közösségi jogok kérdése az egész világot érintő biztonságpolitikai kérdés” – áll a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a dél-oszétiai fegyveres konfliktussal kapcsolatos állásfoglalásában. Az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett állásfoglalás szerint Dél-Oszétia és Abházia népének joga van az önrendelkezéshez, joga van ahhoz, hogy maga döntsön a jövőjéről. /Gazda Árpád: Az SZNT Dél-Oszétiáról. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./
2008. augusztus 14.
Nem csak önkéntesekkel szervezte tavalyelőtt télen és tavaly tavasszal a székelyföldi autonómiáról szóló „belső” népszavazást a Székely Nemzeti Tanács, hanem honoráriumot is ígért a segédkezőknek, amelyet mai napig nem fizettek ki – állítja marosvásárhelyi orvostanhallgatók egy csoportja. Fodor Imre, az SZNT széki elnöke elismerte: valóban tartoznak a diákoknak, rendezni fogják adósságaikat. Ferencz Csaba SZNT-alelnök szerint a szervezet cégtámogatásokból és magánadományokból tud törleszteni. Az egyetemisták a magyar és a román médiához fordultak felhívással, amiért az SZNT elfelejtette kifizetni az adósságát. „Vezérünk, Adam Valerian próbálkozásai, hogy beszéljen Izsák Balázsal és Fodor Imrével, válasz nélkül maradtak” – áll a gyatra helyesírással megfogalmazott felhívásban, amelyet három magyar egyetemista írt alá. Az SZNT elnöke, Izsák Balázs diverziónak nevezte a sajtónak elküldött „panaszlevelet”. Elmondta, Ádám Valeriannal a helyhatósági választások idején találkozott utoljára, de az orvostanhallgató nem tett még utalást sem a felhívásban megfogalmazottakra. „Tekintettel arra, hogy a levél írói közül senki sem keresett meg, szerintem kitalált dologról van szó” – mondta Izsák. Fodor úgy tudja, Valerian a pénzéért eddig sem jelentkezett a SZNT-nél, mert Magyarországon tartózkodik, így másokat küldött maga helyett. /Antal Erika, Lokodi Imre: Adós maradt az SZNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./
2008. augusztus 22.
„Néhány nap múlva kiderülhet, megegyezik-e az EMNT és az RMDSZ” – mondta Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, de nem azt az információit, miszerint a két alakulat tárgyal egymással, és az RMDSZ két biztos befutó helyet ajánl az EMNT-nek, miközben az egy harmadikat is szeretne, méghozzá az SZNT számára. „Nem veszünk részt a választásokon – nyilatkozta Izsák Balázs, az SZNT elnöke. – Korábban Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke nem zárta ki, hogy az EMNT két alelnöke, Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt befutó jelölthelyet kapjanak a szövetségtől az őszi parlamenti választásokon. Ajánlatától Szilágyi nem zárkózott el. /B. S. : Befutó helyek az EMNT-nek? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./
2008. augusztus 28.
„Nem egy helyet akarunk a törvényhozásban, hanem kiegyensúlyozott partneri viszonyt, közös cselekvést a közélet minden olyan szereplőjével, aki az autonómia ügyének elkötelezte magát. Nem egy, hanem a Székelyföldnek kijáró összes parlamenti helyet akarjuk, de nem a magunk, hanem az autonómia javára” – olvasható a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közleményében. Izsák Balázs elnök leszögezte: az SZNT nem indul sem a helyhatósági, sem a parlamenti választásokon, nem állít jelölteket, és nem támogat pártokat, csoportokat, vagy személyeket a választási kampányban, de nem is kér a maga számára helyeket egyetlen párt vagy szervezet jelöltlistáján sem. Nem mond le viszont Székelyföldön belüli önkormányzásáról, ezért arra ösztönzi „székely testvéreit”, állítsanak saját soraikból képviselőjelölteket, a kampány során pedig kérdezzék meg tőlük: vállalják-e, hogy megtesznek mindent annak érdekében, hogy Székelyföld Autonómia Statútuma törvényerőre emelkedjen, és csak akkor szavazzanak rájuk, ha ezt megígérik. /SZNT: Nem csak egy helyet akarunk! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2008. szeptember 1.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kéri a székelyföldi helyi önkormányzatokat, hogy a parlamenti választások napján, november 30-án szervezzenek helyi, hivatalos népszavazást Székelyföld autonómiája kapcsán. Izsák Balázs, az SZNT elnöke kijelentette: kötelező kiírni a népszavazást, mivel a törvény értelmében csak azután nyújtható be törvénykezdeményezés a parlamenthez a területi-közigazgatási egységek határainak megszabásáról, miután az állampolgárok referendum keretében kifejezték ezzel kapcsolatos álláspontjukat. Ugyanakkor az SZNT felszólítást intézett a székelyföldi helyi közigazgatási hatóságok képviselőihez, hogy használják a székely szimbólumokat, kövessék a gyergyószentmiklósi példát, és tűzzék ki a polgármesteri hivatalokra a székely zászlót. /Népszavazás Székelyföldön a választások napján? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2008. szeptember 2.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szeptember 15-éig az összes Maros, Kovászna és Hargita megyei önkormányzatnak eljuttatja az autonómiareferendum megszervezésére vonatkozó felhívását, közölte Izsák Balázs SZNT-elnök. Az SZNT azt szeretné, ha a Székelyföld önrendelkezéséről szóló referendumot november 30-án, a parlamenti választásokkal egyidejűleg tartanák. György Ervin Kovászna megyei prefektus úgy vélte, minimális az esély arra, hogy november 30-án meg lehessen rendezni az SZNT által kért népszavazást, mivel túl rövid az idő. /Pap Melinda: Megkésett autonómiareferendum? = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./
2008. szeptember 12.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyílt levéllel fordult az RMDSZ és az MPP elnökéhez, bejelentve, hogy a Székely Nemzeti Tanács népszavazást kezdeményez Székelyföld autonómiája ügyében, amelyet 2008. november 30-án, a parlamenti választásokkal egy időben kell megtartani. Ez kiváló alkalom bizonyítani, az egységet nem személyek, vagy pártok körül képzelik el, mert mindkét párt programjában szerepel az autonómia /Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke: Nyílt levél az RMDSZ és az MPP elnökéhez. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./ Az RMDSZ nem támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett autonómia-népszavazást – reagált Markó Béla, az RMDSZ elnöke Izsák Balázs, az SZNT vezetője nyílt levelére. /Lázár Lehel: Markó Béla nemet mond a népszavazásra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./
2008. október 4.
A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére október 2-án, Marosvásárhelyen Izsák Balázs elnök és Fodor Imre alelnök megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel a szövetség marosvásárhelyi székházában. A tárgyalás témája az SZNT által kezdeményezett önkormányzati népszavazások kérdésköre volt. Az SZNT vezetői részletesen ismertették a közigazgatási határok módosítását célzó népszavazási kezdeményezés tartalmát és tétjét. Markó Béla ígéretet tett arra, hogy szakértőikkel elemzik a kezdeményezés jogi és politikai vonatkozásait. A tárgyaló felek az egyeztetések folytatásában állapodtak meg. /Ferencz Csaba, tájékoztatási alelnök: /SZNT–RMDSZ tárgyalás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./
2008. október 6.
Az MPP elnöksége a hétvégi tanácskozáson felszólította megyei szervezeteit, támogassák népszavazás kiírását november 30-ára a székelyföldi autonómiáról. A kezdeményezés Izsák Balázsé, a Székely Nemzeti Tanács elnökéé, aki erről a múlt héten Markó Bélával, az RMDSZ elnökével is tárgyalt. Markó elmondta, továbbra is fenntartja, hogy a parlamenti választások napján nem lehet párhuzamosan autonómia-népszavazást tartani. „Nem zárkózunk el attól, hogy jogászaink megvizsgálják az SZNT kezdeményezését, az RMDSZ majd az autonómia-dokumentáció alapos szakértői elemzését követően foglal majd állást az ügyben” – mondta Markó. /RMDSZ-SZNT-találkozó a népszavazásról. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2008. október 29.
Sikerült egységes álláspontot kialakítaniuk a székelyföldi önkormányzati vezetőknek az autonómia-népszavazás ügyében. Október 28-án tartott sepsiszentgyörgyi ülésükön jelen volt a két megye elnöke, Tamás Sándor és Borboly Csaba, Ráduly Róbert, Csíkszereda, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es, Rácz Károly, Kézdivásárhely és Mezei János, Gyergyószentmiklós MPP-s polgármestere. Arra a következtetésre jutottak, hogy tanácsosabb lenne elhalasztani a tervezetek vitáját. November 11-én 12 órára tanácskozásra hívják Gyegyószentmiklósra Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, ezen a megbeszélésen szeretnének közös megoldást találni a népszavazás kérdésében. Antal Árpád szerint így létrehozható lenne egy Székelyföld nevet viselő megye, de ez nem a történelmi Székelyföld lenne. /Farkas Réka: Felfüggesztenék a népszavazás vitáját (székelyföldi autonómia) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./
